2007. október 1. emlékezetes dátum csapatunk orvosa, dr. Toth Levente számára. Ezen a napon kezdte meg pályafutását baleseti sebészként – abban a szakmában, amelyre már jóval korábban elhivatottságként tekintett. Azóta 19 év telt el, a lelkesedése azonban mit sem változott: ma is rajong a hivatásáért. A kórházi munka mellett évek óta az ETO University Handball Team játékosainak egészségére is vigyáz. Pályaválasztásról, baleseti sebészetről, élsportolókról és a csapatorvosi munka kulisszáiról beszélgettünk vele.
2007. október 1-jén kezdted meg a munkát baleseti sebészként. Miért éppen ezt a hivatást választottad, és mi az, amit 19 év után is szeretsz benne?
Dr. Toth Levente: “Mindig is ezt szerettem volna csinálni. Gyerekként sokat betegeskedtem, asztmás voltam, emiatt gyakran kerültem kórházba. Már akkor sok beteggel és sérülttel találkoztam, így egészen közelről láthattam ezt a világot. Közben a televízióban ment A klinika című sorozat Brinkmann professzorral, ami szintén nagy hatással volt rám. Valahogy ezek az élmények együtt vezettek oda, hogy már fiatalon tudtam: orvos szeretnék lenni.”
Jó pár éve az ETO csapatorvosaként is dolgozol. Hogyan kerültél kapcsolatba a klubbal, és miben más egy élsportoló sérülését kezelni, mint a mindennapi kórházi munkában egy páciensét?
Dr. Toth Levente: “Egy profi sportolónál minden sérülést nagyon határozottan és a lehető leggyorsabban kell kezelni. Minél hamarabb megtörténik a vizsgálat, minél hamarabb felállítjuk a pontos diagnózist, annál előbb kezdődhet meg a megfelelő kezelés is. Ez pedig azért különösen fontos, mert így a játékos is hamarabb térhet vissza a pályára. Én ezt mindig egy repülőgéphez hasonlítom: az a repülő veszteséges, amelyik a földön áll, nem az, amelyik a levegőben van. Valahogy így van ez egy profi sportolóval is – neki a pályán kell lennie, „szárnyalnia” kell. Persze csak akkor, amikor erre már egészségügyileg is készen áll.”
A kézilabda gyors és fizikális sportág, így egy mérkőzés közben is adódhatnak olyan helyzetek, amikor pillanatok alatt kell döntést hoznod. Mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást csapatorvosként?
Dr. Toth Levente: “Mérkőzés közben talán az egyik legfontosabb és egyben legnehezebb döntés az, hogy egy sérülés után visszaengedheted-e a játékost a pályára. Ilyenkor sokszor nagyon rövid idő alatt kell felmérni az állapotát és meghozni a megfelelő döntést. Egy elsőre banálisnak tűnő sérülés mögött ugyanis komolyabb probléma is állhat, a játék folytatásával pedig akár tovább is súlyosbodhat az állapot. Éppen ezért mindig a játékos egészsége és biztonsága az első.”
Az évek során rengeteg sérüléssel és sportolóval találkoztál. Mit jelent számodra, amikor egy komolyabb sérülés után végigkísérhetsz egy játékost a gyógyulás útján egészen addig, amíg ismét pályára léphet?
Dr. Toth Levente: “Csapatorvosként talán nincs annál nagyobb öröm számomra, mint amikor egy sérült sportoló hosszabb kihagyás után újra pályára léphet. Ilyenkor érzi igazán az ember, hogy megérte az a rengeteg munka, amit közösen beletettünk a felépülésbe. Így voltam Dely Marcival is. Különösen emlékezetes marad számomra az első gólja, amit a visszatérése után szerzett. A találat után megkeresett a tekintetével, majd kimutatott felém. Nagyon jó érzés volt, mert abban a pillanatban azt éreztem, hogy én is hozzátehettem valamit ahhoz, hogy ismét ott lehessen a pályán – és ezen keresztül egy kicsit a csapat sikereihez is.”
Tizenkilenc év hosszú idő, különösen egy olyan hivatásban, amely nap mint nap komoly felelősséget, folyamatos koncentrációt és sokszor gyors döntéseket követel. Dr. Toth Levente számára azonban a baleseti sebészet közel két évtized után sem egyszerűen munka. Ugyanazzal az elhivatottsággal végzi, amellyel 2007. október 1-jén elindult ezen az úton – legyen szó a kórház mindennapjairól vagy az ETO játékosairól a pálya mellett.
19 év már mögötte van. Hogy mennyi van még előtte? Reméljük, nagyon sok.
