A kézilabdával még gyerekként, elsősorban a mozgás öröméért ismerkedett meg Borbély Ádám, aki akkor még maga sem gondolta, hogy évekkel később a Bajnokok Ligájában és a magyar válogatottban is bizonyíthat. Tiszavasváriból indulva fiatalon került Veszprémbe, pályafutása során pedig Balatonfüred, Tatabánya, a lengyel Wisła Płock, a Veszprémi KKFT és a Ferencváros kapuját is védte.
2026 nyarán Borbély Ádám az ETO University Handball Team játékosa lett, ahol a 20-as mezszámot viseli. Bár sérülése miatt egyelőre még nem léphet pályára zöld-fehérben, már várja a pillanatot, amikor a kapuban is segítheti csapatunkat, és megkezdheti győri pályafutását.
Hogy érzed magad eddig Győrben? Mik az első benyomásaid a csapatról és a városról?
Eddig nagyon jól érzem magam Győrben, annyi a kis bökkenő, hogy még sajnos nem tudtunk ideköltözni a családdal, de minden jól megy, a napokban ez is pipa lesz, úgyhogy nagyon várom, hogy itt legyünk. Már voltunk több napot is együtt, fedeztünk fel városrészeket, eddig nagyon tetszik, úgyhogy tényleg várjuk azt a pillanatot, amikor már teljességgel győrinek mondhatjuk magunkat.
Mi volt az első gondolatod, amikor szóba került, hogy az ETO játékosa lehetsz?
Amúgy ez kicsit furcsa volt, hogy mielőtt megkeresett a Győr, én már mondtam a feleségemnek, hogyha itthon fogok váltani klubot, akkor nekem Győr a legszimpatikusabb mind abból, hogy láttam, hogy milyen tervek vannak itt, milyen csapatot szeretnének, milyen eredményeket elérni, amivel teljesen tudtam azonosulni. Úgy gondolom, hogy olyan háttér van a csapat mögött, ami ezt lehetővé fogja tenni. Illetve, ami még maga a klub mellett nagyon vonzó volt, hogy mindenkitől csak pozitívokat hallottam Győr városáról, és nagyon szeretünk családdal nem otthon ülni, hanem kimozdulni, és mindenki azt mondta, hogy Győr egy nagyon szuper, élhető város, úgyhogy ez is ilyen pozitív dolog volt, hogy a Győr melletti döntésemnél.
Sajnos a Fradinál nem voltunk hozzászokva, hogy sok szurkoló járjon ki, pedig úgy gondolom, hogy rászolgáltunk ott is, de itt remélem, hogy az eddigi nézőszámokat tovább tudjuk duzzasztani, és nagyon sokan fognak kiállni a meccsre. Amikor itt játszottunk, mindig jó hangulat volt, úgyhogy ez is nagyon pozitív volt, hogy olyan élet van a mérkőzéseken a lelátón, ami nagyon tetszett nekem.
Milyen játékosnak tartod magad? Mi az, amit a szurkolók biztosan látni fognak tőled a pályán?
Kézilabda játékosnak tartom magamat. Remélem, hogy húzó játékos leszek ebben a nagyon erős csapatban majd. Hogy a szurkolók tőlem mit fognak látni a pályán, remélem, rengeteg védést, és amit úgy mondanék magamról a pályán, hogy nem az a típus vagyok, aki sokszor úgy megőrül egy-egy védés után, inkább azt tudom mondani, hogy én tudok a pályán örülni minden jó megmozdulásnak, egy gólnak, labdaszerzésnek, védésnek, hogy inkább így, mint csapatként gondolkodok a pályán.
Hogy sikerült eddig a beilleszkedés? Van már valaki a csapatból, akivel különösen megtaláltátok a közös hangot?
A beilleszkedés szerintem, akik magyarok, azoknak biztos, hogy nagyon könnyen megy, mert nagyon sok magyar van a csapatban, illetve azért a legtöbbjükkel játszottunk már együtt, vagy sokszor egymás ellen, úgyhogy szinte nem volt ismeretlen arc. Az, hogy kivel vagyok jóban, most, akivel már játszottam együtt onnan. Van egy pár jó barátom a volt csapattársaim közül, úgyhogy akit inkább azt mondanék, ő eddig nem volt csapattársam, és sokat beszélgettünk a rehab miatt is a Szrnka Levivel, ő egy elég bolond figura, de nagyon jó fej, őt tudnám így kiemelni, de tényleg mindenki teljesen normális a csapatban, úgyhogy úgy gondolom, hogy egy nagyon jó kis közösség fog itt összekovácsolódni.
És egy kicsit a kézilabdán túl: mit érdemes tudni rólad? Mit szeretsz csinálni, amikor éppen nincs edzés vagy meccs?
Van egy 4 éves gyerekünk, vele nagyon sokat járunk játszótérre, igaz, az nem a kedvenc dolgom, de ő imádja, meg igényli, úgyhogy játszóterek, játszóházak törzsvendégei vagyunk.
Mellette kutyákkal is szeretünk elmenni, túrázni, kirándulgatni, illetve hogyha ilyen aktív kikapcsolódást még nagyon szeretek: tenisz, fallabda, padel.
Ezeket imádom, meg a sport terén szinte mindenevő vagyok. Ami még egyik kedvenc sportom, az amerikai foci, azt nagyon szeretem, azt tudnám kiemelni a kézi, foci mellett. A teniszt is szeretem nagyjából követni, az utóbbi pár évben kevesebb időm maradt erre, de ha van egy fontos Barca meccs, akkor azt mindig próbálom megnézni.
+1 kérdés: Ha három szóval kellene bemutatnod magad az ETO-szurkolóknak, melyik három lenne?
Hogy milyen vagyok jelenlegi állapotban? Hát vicces, sérült, vidám, nyitott, barátságos.
Borbély Ádám számára a győri fejezet egyelőre a rehabilitációról és a visszatérésért végzett munkáról szól, de már nagyon várja, hogy a pályán is részese lehessen az ETO előtt álló kihívásoknak. Tapasztalatával, csapatközpontú gondolkodásával és védéseivel szeretne meghatározó tagja lenni az együttesnek, miközben családjával együtt Győrben is új otthonra talál. A cél pedig egyértelmű: minél hamarabb újra a kapuban állni, és immár zöld-fehérben küzdeni a közös sikerekért.
