Az átigazolási szezon egyik bombahírének számított, amikor a Győri ETO University Handball Team bejelentette, hogy szerződést köt a világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes horvát jobbátlövővel, Luka Stepanciccsal. A 34 éves, 203 cm magas játékos remekül beilleszkedett a csapatba, amellyel hosszútávú céljai vannak.
„Attól a naptól kezdve, hogy megérkeztem az orvosi vizsgálatokra és a szerződéskötésre nagyon lenyűgözött Győr. Gyönyörű, tiszta város, tele udvarias emberekkel. Az első benyomás később sem változott, élvezem az életemet Győrben. A csapatba is nagyon könnyű volt beilleszkedni. Mindenki tárt karokkal fogadott, és hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen fantasztikus srácokkal osztozhatok az öltözőn.”
Stepancic korábban megfordult többek között a PPD Zágrábban, a Paris Saint-Germain-ben és Szegeden is. Legutóbb a lengyel bajnoki címvédő Orlen Wisla Plock játékosa volt.
„Nemcsak az számít, hogy bizonyos bajnoki helyezésért küzdesz, a négyesdöntőbe jutásért, vagy, mint most a nemzetközi szereplésért, hanem az, hogy legyen ennél nagyobb cél is előtted. Minden nap egy lehetőség, hogy az ember bizonyítson, fejlődjön. Arra, hogy önmagad legjobb verziója légy. Én ebben hiszek, ráadásul ilyen környezetben, ahol a fiúkkal ugyanazért a célokért küzdünk, könnyű motivációt találni. Mindig egy lépéssel tovább kell menni, sosem szabad megelégedni. Az egyik célja a csapatnak, hogy stabil alapokat rakjon le, folyamatosan építve a klubot, hogy meghatározó együttessé váljon az országban és Európában. Részese szeretnék lenni ennek a történetnek. Amíg egészségesnek érzem magam és képes vagyok arra, hogy olyan szinten játsszak, amit ez a klub és az edzők megkövetelnek, addig játszani akarok és a legjobbamat nyújtani. Sokat segít ebben az, hogy az egyesület stabil lábakon áll, az infrastruktúra nagyszerű, és a klubvezetésnek köszönhetően minden feltétel megvan a jó munkához és a magasabb célok eléréséhez.”
A horvát játékos az eddigi hét mérkőzésen 19 gólt, és igyekezett mindent megtenni a csapat sikerességéért.
„A sportban nincs pontos képlet, és nincs mércéje a sikernek egy jó vagy egy rossz mérkőzés után, éppen ezért szeretjük a kézilabdát. Persze nem volt jó érzés a két vereség, különösen a Pler elleni, hazai mérkőzés fájt, ám ezek a negatívabb tapaszalatok is építenek minket, a csapat jellemét. A srácok megmutatták, hogy túl tudunk jutni a rossz időszakon, újra nyerni, és ez nagyon fontos az előttünk álló mérkőzések előtt.”
