Vajda Huba: „A szurkolókkal bármire képesek vagyunk”

Az ETO University Handball Team játékosai július közepén megkezdték a felkészülést a régóta várt NBI-es szezonra. A tavalyi évhez képest a csapat kerete átalakult, így egy sorozatot indítva mutatjuk be új játékosainkat. Az ötödik részben a győri származású Vajda Huba mutatkozik be. 

Karrierje Győrből indult, majd több klubot is bejárva újra hazatért a városba Vajda Huba.  A vele készült interjút olvashatják most el.

A győri kézilabda kedvelők számára már nem vagy ismeretlen. Mégis avass be minket, hogy hogyan ismerkedtél meg a kézilabdával, és miért pont ezt a sportágat választottad?

Az általános iskolába, ahova jártam nagyon sokan kézilabdáztak. Engem is hívott az iskola edzője játszani, ahogy testvéreim is az ő kezei alatt pallérozódtak. Amúgy kajakoztam is, s abból váltottam át a kézilabdára. Nagyon élveztem a játékot így aztán ottragadtam.

Ez azért felvet bennem egy kérdést. Mennyire volt nehéz az egyéni sportágról csapatsportágra váltani?

Elég fiatal voltam, ezért szerintem nem alakultak ki különböző skillek vagy képesség, amivel szorosabban kötődtem volna a kajakhoz. Egyébként az én személyiségem is inkább közel áll a csapatsportokhoz.

Akkor Te igazi csapatjátékosnak tartod magad? Sokatoktól megkérdeztem, mit tart negatív és pozitív tulajdonságainak?

Melyikkel kezdjem? Akkor kezdem a szerintem rossz tulajdonságommal, ami az, hogy képes vagyok túlgondolni a dolgokat és apróságokból messzemenő következtetéseket levonni, amik nem is léteznek csak a fejemben született meg. A jó tulajdonságomnak pedig azt emelném ki, hogy nagyon szorgalmas vagyok és mindig próbálom a legjobbat kihozni magamból. Ezt pedig igyekszem a többiekre is átragasztani. Én azt mondom, hogy jó csapatjátékos vagyok.

Visszatérve a kézilabdára. Miért a beálló posztot választottad?

Gyerekként volt rajtam egy kis fölösleg és ezért nehéz volt megkerülni. És a testfelépítésem is inkább egy beálló játékoshoz hasonít, így evidens volt, hogy maradok ezen a poszton.

Mi az, ami megfogott a posztodban. Esetleg nehézséget okozott vagy könnyebben ment?

A nehézséget talán az okozza, hogy valamennyire kiszolgáltatott pozíció, tehát nem csak rajtunk múlik. Egy beállónak nem feltétlenül gólokban mérik eredményességét. Amit én szeretek a posztomban az például a kontaktok. A „birkózás” része közel áll hozzám, meg azt is szeretem, hogy sok fantáziát igényel a poszt.

Azt tudjuk, hogy Győrből indult a karriered, de hogyan is alakult a pályafutásod mielőtt újra Győrbe érkeztél?

Igen Győrben kezdtem el játszani, majd ha jól belegondolok, összesen kilenc évet voltam távol a várostól. Mikor elkezdtem a középiskolát akkor kerestek meg a balatonfüredi Akadémiáról, hogy menjek oda játszani. A családommal akkor megbeszéltünk, hogy adunk ennek egy esélyt. Itt a korosztályos csapatokon át egészen a felnőtt csapatig jutottam. Ezt egy nagyon sikeres időszaknak mondanám. Amikor bekerültem a felnőtt NBI-es közegbe, akkor a Veszprém KKFT-hez mentem, ott eltöltöttem két évet, majd visszamentem Balatonfüredre. Aztán egy évet Tatabányán játszottam, s most visszatértém Győrbe.

Mennyire volt nehéz a váltás?

Nem mondanám nehéznek egyáltalán, de igazából könnyűnek sem. Itt az ETO-ban nagyon jó lehetőséget kínáltak nekem. A visszatérésemmel pedig újra a családom közelében lehetek, ami nagyon fontos nekem.

Már több mint egy hónapja készül együtt a csapat, több edzőmérkőzés is van mögöttetek. Milyennek látod az alakuló keretet?

Azt gondolom, hogy egy nagyon jó kis csapat kezd kialakulni, akik nem csak a pályán, hanem azon kívül is megtalálják a közös hangot. Sokat beszélgettünk a srácokkal arról, hogy amikor a keretet kialakították, akkor nagyon jól megtalálták a fiatal-idős egyensúlyt. Nagyon szeretek bejárni az öltözőbe, edzésre, hiszen csupa jó emberrel vagyok körülvéve. Eddig több mérkőzést játszottunk, amik jól szolgálták a felkészülésünket.

A csapat egyértelmű célja, hogy a libikókát elkerülve, stabil tagja legyen az NBI-nek. A te céljaid mik a szezonra?

Szeretnénk stabil tagja lenni a keretnek, és hozzásegíteni a csapatot a jó szerepléshez. Azt gondolom, az én posztomon nem igazán gólokban mérik a sikerességet, szerintem sokkal fontosabb egy jó zárás a társnak vagy éppen egy keményebb védekezés.

Van-e valami szokásod, rituáléd, amit mérkőzések előtt szoktál csinálni?

Igazából reggel elmegyek  a kutyával sétálni, majd ebédre főzök magamnak egy tejszínes tonhalas tésztát és így készülök. Az fontos, hogy minden meccs napon ezt az ételt egyem.

Amikor van egykis szabadidőd mit szeretsz csinálni, mi kapcsol ki a hétköznapi edzések között?

Szabadidőmben is szeretek a kutyámmal játszani, sétálni. Valamint nagyon szeretek főzni is. Ezek a dolgok ki tudnak kapcsolni a mindennapokban.

Mit üzensz a győri szurkolóknak?

Már a szezon előtt is látszik, hogy egy nagyon jó kis csapat kezd kialakulni. Úgy gondolom, hogy a szurkolók segítségével egy igazi katlanná lehet változtatni a Magvassyt. A szurkolók segítségével pedig bármire képesek vagyunk, s segítségükkel elérhetjük a céljainkat.